A laboratóriumi vizsgálatok közé tartoznak a különböző testnedvek vizsgálatai – vér, vizelet, széklet, gerincvelő folyadék, köpet stb. Elemzésük során különböző paraméterek mutatják a szervezetünkben történő elváltozások jelenlétét. Vizeletből, székletből leggyakrabban tenyésztések készülnek, mely során kórokozók mutathatók ki, gyakran Escherichia coli, Pseudomonas aeruginosa, Clostridium difficile baktériumok, bélférgek. A vizeletben megemelkedett fehérje, vér, húgysav utalhatnak a vesefunkció romlására, de máj és izom elváltozásaira is. A gerincvelői folyadékban (liquorban) emelkedett cukorszint agyhártyagyulladásra utal.
A vérvizsgálat foglalja magába a legkiterjedtebb spektrumot: egy egyszerű általános vérképtől a legspecifikusabb genetikai vizsgálatokig több mindenre alkalmazhatjuk, például bizonyos ráktípusokra jellemző tumor markerek kimutatására, autoimmun betegségek vizsgálatára, hormonszintek elemzésére, gyulladás, kórokozók igazolására is.
Mit mutat a vérkép?
Az általános vérkép egy olyan rutin vizsgálat, mely magába foglalja a fontosabb hematológiai és biokémiai paramétereket, illetve a vérsejt profilunkat. Az utóbbi elemzi a vörösvértestek alakját és számát, oxigénszállító kapacitását, melyek vérszegénységet jellemző paraméterként is szolgálnak. A vérsejt profilhoz tartozik a fehérvérsejtek számbeli és alakbeli megoszlásának elemzése is, az eltérések utalhatnak fertőzés, allergia jelenlétére, de hematológiai betegségekre is (pl. leukémia). A fehérvérsejtek közül leggyakrabban a neutrophil granulocyták száma emelkedik meg, ha baktériummal fertőződtünk, ha pedig vírussal, akkor az limfociták száma. Ha az általános vérképből ilyen eredményt kapunk, akkor tovább vizsgálódhatunk a pontos kórokozó felderítésének irányába, mikrobiológiai vagy immunvizsgálatok segítségével. Ha vérszegénységre gyanakszunk a vörösvértestekben található hemoglobin molekula szintjének csökkenése miatt, akkor specifikusabb biokémiai vizsgálatokhoz fordulhatunk, például a vér vas szintjének és vasszállító fehérje mennyiségének elemzésével.
A hematológiai vizsgálatok alkalmasak vércsoport meghatározására. A véralvadás normális működését is nyomon követhetjük a fibrinogén szint, protrombin (Quick) idő, alvadási idő, vérzési idő meghatározásával, mely kifejezetten előnyös és ajánlott ismert véralvadási zavar monitorozásakor, vagy ha a páciens valami miatt vérhígító szert szed hosszú távon.
Fontos nyomon követni a szervezetünk elektrolit háztartását is. Két legfontosabb ionunk, a Na+ és a K+ a vesék egészségéről adhatnak információt, szabályozzák a vérnyomást, és valójában minden sejtünk működését. A Ca+ és a Mg+ az izomműködéshez szükséges ionok, de a Ca+ megemelkedett szintje vesekőképződésre is utalhat. Biokémiai vizsgálat során ezen kívül a máj- és vesefunkcióról is tájékozódhatunk. A vérszérum urea és kreatinin szintje vesére specifikus indikátorok, a máj- és epeműködést pedig a bilirubin, albumin, GOT, GPT, LDH, stb. enzimek segítenek elemezni.
Az általános vérkép része a vércukorszint és glikémiás index meghatározása is, mely esszenciális a cukorbetegség felfedezése és nyomon követése során. A magas vércukorszinthez társulhat triglicerid és koleszterinszint megemelkedése is, mely fokozza az érelmeszesedés kockázatát, ezért fontos idejében felfedezni és kialakítani a megfelelő vérzsírzsint csökkentő diétát.
A véranalízis lehetővé teszi bizonyos hormonok szintjének követését is. A hormonális (endokrin) betegségek egyre gyakoribbak napjainkban. Az anyagcserénk felborulásáért felelős pajzsmirigy túl- vagy alultermelés igazolható a, TSH, TRH, FT4, T3 hormonszint meghatározásával, valamint a TPO (anti-thyreoidea antitestek) kimutatásával. Hormonális vizsgálat a során derülhet fény a hCG hormon megemelkedésére is, mely a terhesség első harmadában jellemző. A petefészek működésére az FSH, LH, ösztrogén és progeszteron specifikusak, melyek összefüggésbe hozhatóak a menstruációs ciklus megváltozásával, de az ösztrogén túlsúly jellemző lehet emlőrákban is.
A rák felderítésére ugyan nem a vérvizsgálat a legérzékenyebb módszer, de bizonyos tumormarkerek utalhatnak daganatos betegségek jelenlétére is. Néhány tumor olyan molekulákat termel, melyek a vérből kimutathatóak és megemelkedett szintjük kórjelző lehet. Leggyakoribb ezek közül a PSA (prosztata specifikus antigén) prosztatarákban, AFP (alfa-fötoprotein) májrákban, a CA 15-3 emlőrákban, a CA-125 nőgyógyászati rákokban emelkedik meg stb.
A kórokozók vagy allergén tényezők jelenlétét vizsgálhatjuk általánosan (magas eozinofil granulocyta szint például bármilyen allergia esetén jellemző), de specifikusan is, ha egy konkrét vírust, bakrériumot, vagy autoimmun vizsgálat során allergént keresünk. Virális vagy parazitás megbetegedések gyanújakor az adott kórokozóra specifikus ellentest vagy toxin szintjét vizsgáljuk, vérbe került baktérium esetén pedig tenyésztéses vizsgálat következik.
Vérvizsgálat: hogy készüljünk rá?
A vérvizsgálatot reggel kell elvégezni, folyadék és étel fogyasztása előtt (különös tekintettel a cukortartalmú táplálékokra), mert befolyásolhatják a laboreredményt.
Vannak olyan típusú vérvizsgálatok, melyek több körültekintést igényelnek. Bizonyos gyógyszerek is torzíthatják az eredményeket (pl. epilepszia elleni szerek, vércukorcsökkentők, vízhajtók). Hormonális vizsgálatok során fontos lehet a vérvétel napja is (pl. a női nemi hormonok elemzése a ciklus adott napjaihoz kötött). Az ilyen különleges vizsgálatok előtt kérjük, konzultáljon kezelőorvosával és kövesse tanácsait a vérvételre való felkészülést illetően.
Ha bármilyen kérdés felmerülne Önben a laborvizsgálatok, konzultációk vagy a programálást illetően, látogasson el a weboldalunkra, de elérhet minket a következő telefonszámokon is: 0265 - 212.971, 0265 - 212.972, 0733 - 553.970.
