Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ.

Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Honlapunkra látogatva Ön beleegyezik a cookie-k használatába. 

Tudta Ön, hogy az amenorrhea (menstruációs ciklus kimaradása a nőknél) valamint a férfiak merevedési zavarai az agyalapi mirigy daganatok korai előjelei lehetnek?

Az agyalapi mirigy (hipofízis) normális működésére utal a nők esetében a rendszeres menstruációs ciklus valamint férfiaknál az erekció képessége (a hipofízis az agy alapi felszínén elhelyezkedő kisméretű mirigy, “vezérmirigynek” is nevezhetjük, mert az általa termelt hormonok más endokrin mirigyek működését szabályozzák).

Bővebben...

NE hagyja, hogy az allergia befolyásolja az életét!

Az aktuális statisztikai adatok szerint, négy személyből egy allergiás betegségben szenved. Ha a jövőben a betegség gyakorisága megtartja a növekvő tendenciáját, 2020-ban két személyből egy fog allergiás betegségben szenvedni.

Mi az allergia?

Az allergia (αλλεργια görög szó, jelentése eltérő válaszadás) az immunrendszer túlzott, nem normális reakciója olyan anyagokra, amelyek normális körülmények között nem váltanak ki semmilyen választ a szervezet részéről.

Az allergiás reakció két lépésben alakul ki: az allergénnel történő első találkozás esetén a szervezet szenzibilizálódik, majd a következő találkozás során az immunrendszer reakciója következtében kialakulnak az allergiára jellemző tünetek.

Az allergének olyan anyagok, amelyek IgE antitestek kialakulását váltják ki, ha lenyeljük, belélegezzük vagy injekció formájában visszük be őket a szervezetbe.

A leggyakoribb allergének a következők:


• pollen (fák, fűfélék, viragos növények)

• házi poratka

• penészspórák

• háziállatok szőre

• élelmiszerek (tehéntej, tojás, földimogyoró, mogyoró, búza, szója, dió, hal, rákfélék)

• gyógyszerek

• rovarcsípések

Allergiás betegségek

Az allergénnel történő találkozás, az előzetesen szenzibilizálódott szervezetben helyi vagy szisztémás gyulladásos reakciót vált ki, amely az allergiára jellemző klinikai tüneteket okoz.

A leggyakoribb allergiás betegségek a következők:

• allergiás rhinitis (szénanátha): a légutakon át belélegzett allergén hatására alakul ki az orrnyálkahártya és néha az orrmelléküregek gyulladása.

• asztma: a hörgők krónikus gyulladása. A krónikus gyulladás talaján epizódikus krízisek alakulnak ki- hörgőszűkület, a gyulladás a hörgők üregét szűkíti, akadályozza a levegő áthaladását a légutakon, nehézlégzést okozva.

• allergiás conjunctivitis: a kötőhártya gyulladása (a szemhélyak belső felszínét és a szemgolyó elülső felszínét borító nyálkahártya) az allergénekkel történő érintkezés esetén.

• Urticaria (csalánkiütés): a bőr kiütései, amelyek viszketést vagy ritkábban égő érzést okoznak.
• angioödéma: a bőr, bőr alatti kötőszövet, nyálkahártyák, nyálkahártya alatti szövetek gyorsan kialakuló gyulladása (ödéma)

• Ételallergia: egy adott élelmiszer vagy táplálékkiegészítő elfogyasztása után jelentkezik, ezen anyagok által tartalmazott és a szervezetbe bevitt fehérjére kialakuló reakció váltja ki.

• Gyógyszerallergia: az immunrendszer reakciója egy bizonyos gyógyszerre, amit helytelen módon egy kóros faktornak minősít.

• Rovarcsípés-allergia: a szervezet allergiás reakciója a rovarméregre. A leggyakoribb rovarok, amelyek csípése allergiát válthat ki, a méhek és a darazsak, de lehetnek egyes hangyafajok is.

• Latex allergia: latex alapú anyaggal történő ismételt érintkezés után alakul ki.
• Atópiás dermatitis: a bőr krónikus és örökletes betegsége, ami leggyakrabban a kiskorú gyerekeknél alakul ki.
• kontakt dermatitis: a bőrrel érintkező különböző allergének által kiváltott krónikus bőrgyulladás.

• Anafilaxia: a szervezet szisztémás és generalizált, gyorsan kialakuló, életveszélyes túlérzékenységi reakciója. Az anafilaxiás sokkot kiváltó leggyakoribb allergének a méh- és darázscsípések mérge.

Az allergiás betegségek diagnózisa és kezelése

Az allergológus szakorvos az allergia diagnózisának felállítása előtt alaposan kikérdezi a beteget a kórelőzményekről és különböző vizsgálatokat végez a specifikus allergiás antitestek (IgE) a kimutatása érdekében.

Az allergének kimutatása és azonosítása bőrtesztek és vérvizsgálatok révén történik.

 Bőrtesztek

A Prick teszt az allergia vizsgálatok standardja, célja a környezetben és az élelmiszerekben levő allergének által kiváltott IgE szenzibilizáció kimutatása. A teszt során az alkar bőrére gyárilag tisztított, különböző allergéneket viszünk fel finom karcolással (a vérzést elkerülve).

Patch teszt a kontakt dermatitist kiváltó anyag azonosítására használják. Kis mennyiségű allergént tartalmazó tapaszt helyeznek 48-72 órára a bőrre, követve a helyi bőrreakciók megjelenését.

 Vérvizsgálatok

Az allergénre specifikus IgE antitest kvantitatív és pontos meghatározása. Olyan betegek esetében indokolt, akiknél nem javallt az antihisztamin terápia megszakítása valamint kiterjedt bőrléziók, dermografizmus, allergénekre történő túlérzékenység esetén (penicillin, rovarméreg).

Az allergia diagnózisának a felállítását követően, az allergológus szakorvos a beteggel közösen határozza meg a kezelési lehetőségeket.

 A leghatékonyabb módszer az allergiás betegségek megelőzésére vagy a kontrolljára az allergénekkel történő érintkezés időtartamának a csökkentése vagy elkerülése.

 A már kialakult allergiás tünetek enyhítésére antihisztamin, orrnyálkahártya lohasztó (orrcsepp) vagy kortizon készítmények alkalmazhatóak

 Egyes allergiák esetén immunterápiát alkalmaznak. A kezelés során növekvő mennyiségű specifikus allergént adagolnak. A cél az immunrendszer reakciójának a megváltoztatása és a szervezet toleranciájának a növelése az illető allergénnel szemben.

 

Szöveg: Dr. Mihály Enikő, allergológus szakorvos

Időpont egyeztetés online vagy telefonon keresztül: 0265 212 971/972

Bővebben...
FaLang translation system by Faboba